Liszt

Minden termék a saját, láncok közötti mediánárával számít, a kategória mediánja pedig ezekből áll össze — így a mindenhol kapható termék nem nyom többet a latban, mint a két láncnál kapható. Az árakat kilónként vagy literenként hasonlítjuk össze, sosem csomagonként, és a kategóriát abban az egységben mérjük, amelyen a termékei többsége osztozik.

A változást párosított termékeken mérjük: minden két egymást követő mérésnél azoknak a termékeknek az átlagos árváltozását vesszük, amelyeknek mindkettőben van ára — az egyes termékek saját változásának átlagát, így egy megjelenő vagy eltűnő termék a mintát mozgatja, az indexet nem. Ezeket a változásokat láncoljuk össze. Ez itt lényeges, mert a korai pontok a rögzített árelőzményekből készültek, és jóval kevesebb terméket látnak, mint egy élőben leolvasott hét.

A szám az elmúlt tizenkét hónap változása — ezt az időszakot támasztják alá az adataink, és ezt közli a hivatalos statisztika is. A korábbi pontok szerepelnek a grafikonon, de nem részei az állításnak: a rögzített áradataink nagy része friss, így minél régebbre nyúlik egy szám, annál kevesebbet mér.

Az index indulása előtti pontok az egyes láncok saját rögzített ártörténetéből készültek, ezért kevesebb terméket fednek le, mint egy élőben olvasott hét. Ezeket szaggatott vonal jelöli.

A túl kevés terméket vagy láncot tartalmazó hét inkább semmilyen értéket nem közöl, és szakadásként jelenik meg.

Az árak a láncok saját közzétett árlistáiból származnak, ezért elavultak vagy hibásak lehetnek. A polc a mérvadó.